Berekfürdő község természetföldrajzi adottságai

Berekfürdő az Alföld nagytájegység, a Hortobágy és Nagykunság középtáj határán fekszik, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík Kistájában. A Hortobágy délnyugati szélén helyezkedik el. Karcag és Kunmadaras között található.



A kép forrása: Hortobágyi Nemzeti Park

Domborzat

A tengerszint felett 86- 91m közötti magasságú, egyhangú felszínű. Igen kis relatív relief értékek jellemzik, a DNY- i irányba lejt kicsit. Letarolt futóhomok- hátak, elhagyott folyómedrek, morotvák, folyóhátak, kunhalmok emelkednek ki csupán a felszínből. A belterület dél felől karéjozó régi folyómeder, az un. Üllő- lapos 2- 2.5m- es parti rézsüvel, a belterületi Belső- tó és a két kunhalom kunhalom tagolja karakteresen a tájat.

Talaj

Itt előforduló talajféleségek: alföldi mészlepedékes és réti csernozjomok, réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyecek, réti talajok és szolonyeces réti talajok.


                                   Mészlepedékes mezőségi talaj                           Réti talaj

A földtanilag a pleisztocén korszakban képződött hordalékkupokkal jellemezhető, benne durva homok, északnyugaton kavics. Az alaphegység képződményeit 50- 150 millió éves törmelék kőzetek, szerves anyagok és kőzetátalakulások alkotják. Ezek térségben úgy 5- 10 millió évvel ezelőtt keletkeztek a Pannon- beltenger nagykiterjedésű területét borító homokkő rétegek, amelyek között jelentős gáztelepek húzódnak meg. A felszínt pedig 100- 200m vastag iszapos, agyagos löszréteg takarja. A holocén korszakban a Tisza e térség nagy részét rendszeresen elöntötte, a felszín mélyedéseibe öntésiszapot rakott, a felszínt homogenizálta. A lösziszapos felszínek szikesedtek el a Hortobágyon.


A kép forrása: Bernát Tivadar szerk.: Magyarország gazdaságföldrajza

Vízrajz

Berekfürdő önálló vízfolyás nélküli vízhiányos terület. Magas a talajvízszint (2m fölötti), magas sótartalmát a belső és a külső tóval kapcsolatban lévő altalaji vízrétegek adják. Kémiailag Na- hidrogénkarbonátos, helyenként Ca- Mg- hidrogénkarbonátos foltokkal. A keménysége 45 német keménységi fokot is meghaladja, magas szulfáttartalma 300 mg/l- is meghaladja.

A terület lejtése kis mértékű. A tavaszi hóolvadás időszakában, azaz az árvizes időszakban erősebb vízfolyásúak a csatornák, míg összel gyakori a vízhiány.

A település ivóvízellátását és a gyógyvíz kinyerését mélyfúrású kutak biztosítják. Az ivóvízkutak talpmélysége 110- 260m között van, a gyógy és termálvizet 575-1186m közötti mélységből nyerik.

Fekvés